Hirviniemi Henrietta

Mesélj magadról!

Hirviniemi Henrietta vagyok, 2023-ban végeztem el tanulmányaimat a Mod’Art International Hungary BA divattervező képzésén. Ezt követően a Pink Ponilo kreatív stúdiónál helyezkedtem el, ahol művészeti/design együttműködéseken és workshopokon keresztül dolgozunk együtt a fenntarthatóbb divat jövőjéért.

Szerinted minek köszönhető, hogy a többszörös túljelentkezés ellenére Téged választott a szakmai zsűri? Mi különböztet meg téged a többi alkotótól?

Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a személyes örökséget feldolgozó tervezői munkák. Ez elmondható a diplomamunkámról is, melynek létrehozásánál a finn örökségem inspirált, azon belül is a Kalevala női szereplői, melyek egy-egy archetipikus női sorsot jelenítenek meg. Ezt színesítette, hogy egy esküvői ruhakollekciót készítettem. Úgy gondolom, hogy a divat alkalmas történetek elmesélésére, értékeink közvetítésére vagy hagyományok megélésére. Ezt pedig akár kultúrákat átívelően is el tudja érni. Tervezőként fontosnak tartom, hogy egy kollekció megalkotásánál egyaránt reflektáljak a környezetemre, a múltamra és a jelenemre. Amikor ilyen lehetőségek tárulnak elém, tudom, hogy jó úton haladok.

Miért választottad ezt a pályát? Mi vonzott az iparágban?

Gyerekkorom óta érdekel a divattervezés, már gimnáziumi tanulmányaimat is textilműves szakon végeztem a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnáziumban, ahol megerősödött a textil iránt érzett szeretetem. Hamar a mindennapjaim részévé vált az alkotás. Ez azóta csak erősödött, például szabadidőmet is gyakran töltöm hímzéssel, vagy épp upcycling technikával dolgozom fel a felhalmozódott textiljeim, ruhadarabjaim. Maga az iparág sok problémával küzd, rendkívül környezetszennyező, de úgy gondolom, annál több lehetőséget rejt magában, ha tudatosan és megoldáscentrikusan tervezünk. Így a pályaválasztás sosem kérdőjeleződött meg bennem a divatipar aktuális kihívásai ellenére sem. A fenntartható divat mellett a menyasszonyi ruha, valamint a couture ruhatervezés vonz - lenyűgöz, ahogyan a divat viselhető művészetté válik.

Milyen divattervezőkkel dolgoztál eddig együtt?

A Mod’Art-ban folytatott tanulmányaim során több szakmai gyakorlaton is részt vettem. Az első gyakorlati időszakot az ABODI márkánál töltöttem, egy Abodi Dóra által meghirdetett tervezői pályázatnak köszönhetően, melynek egyik nyerteseként gyakornoki pozícióban részesültem. Egy mitológiai állatokkal díszített szoknya gyöngyhímzése volt a feladatom. Szakmai készségemet a TOMCSÁNYI-nál fejlesztettem tovább a három hónapos gyakorlati időszak alatt, szabászati és varrodai munkák végzésével. Megfigyelhettem, hogyan jön létre az etikus, made-to-order gyártás, illetve a zero-waste törekvések a márka működésén belül.

Miért jelentkeztél a Talents Mentorporgramra?

Az egyetem elvégzését követően szerettem volna szakmailag továbbfejlődni, és erre kiváló lehetőségnek találtam a Talents Mentorprogramot. Elsősorban az volt a célom, hogy bővítsem ismereteimet a márkaépítésről és a magyar divatszakmáról.

Melyik workshop volt számodra a legkiemelkedőbb és miért?

A programindító szakmai önismeret workshopot emelném ki, amely azon túl, hogy nagyon jó hangulatban telt, létrejött egy kötetlen beszélgetés köztünk, divat- és formatervezők között, a tervezői munka és az érvényesülés nehézségeiről, a siker megéléséről.  Emellett szóba került, hogy a tervezői identitás hogyan válik el vagy épp olvad össze saját személyes egyéniségünkkel Sokan nem tudják, hogy a designiparban helytállni a kezdetekben milyen kihívásokat rejt magában: az alkotó egyszerre tervező, kivitelező, anyagbeszerző és tartalomgyártó. Jó érzés volt azonosságot tapasztalni ebben.

A program során a Nanushkánál tölthetted a szakmai gyakorlatodat. Miért őket választottad? Mit tanultál itt a magyar és a nemzetközi márkákról és az iparágról?

Elsősorban azért a Nanushkára esett a választásom, mert érdekelt, hogy hogyan működik egy nemzetközileg is elismert magyar divatmárka. Több fittingen részt vettem, aminek köszönhetően beleláthattam, hogy milyen sok embert vesz igénybe egy-egy ruhadarab tökéletesítése, illetve, hogy milyen a hatékony csapatmunka. Az ott töltött időm nagy részében egy deadstock material library előkészítésében vettem részt, ahol a márka húszéves működése alatt összegyűlt előző kollekciós anyagok rendszerezésével foglalkoztam. Érdekes volt rálátni, milyen sokrétű az anyaghasználat, különösképp izgalmasnak találtam a “branded” anyagok változását az évek alatt. Továbbá megfigyelhettem, hogy a legapróbb részletekben rejlik egy sikeres rebrand.

Változott-e az elképzelésed a karriereddel, pályaválasztásoddal kapcsolatban a program hatására? Ha igen, hogyan?

A megerősített abban, hogy ez az a terület, ami érdekel. Nagyobb rálátást kaptam a divatipar különböző szegmenseinek működésére, gondolok itt például a Jimmy Choo vagy Nanushka üzletlátogatásra, ami segített behatárolni, hogy milyen pozícióban képzelem el magam tervezőként a későbbiekben. Felemelő azt is látni, hogy egyre több lehetőség adódik fiatal tervezők számára a hazai divatszíntéren, akár ennek a programnak a létrejötte vagy az immáron többszörösen visszatérő BCEFW Young Talents kategória révén is.

Hogyan tervezed hasznosítani a mentorprogram során elsajátított ismereteket? Miben fejlődtél a legtöbbet?

A program alatt nagyon sok hasznos információval gazdagodtam a márkaépítés alapjairól, itt kiemelném Pajor Zsuzsi mentor workshopjait, ahol a szakmai fejlődés tudatos megtervezésével és a célközönségünk megtalálásával foglalkoztunk. Ezen alkalmak segítettek fejlődni abban is, hogy meghatározzam azokat a számomra fontos értékeket, amelyek a jövőben majd egy sikeres márka alapját képezik. Úgy érzem mindennek köszönhetően sokkal felkészültebben, magabiztosabban és tudatosabban lépek majd a márkaindítás útjára.

Mi az eddigi legnagyobb sikered?

Legnagyobb sikeremnek azt említeném, amikor alkalmam nyílt bemutatni diplomakollekciómat a hazai és nemzetközi közönség előtt, a Budapest Central European Fashion Week SS24, Young Talents kategóriáján belül. Nagy örömmel fogadtam, hogy ezt követően az ELLE Polska magazin fiatal tehetségekről szóló cikkében említésre került a munkám.

Mit üzennél a jövőbeli Talents mentoráltaknak?

Szerintem tervezőként elengedhetetlen végig gondolni, hogyan szeretnénk hozzájárulni egy olyan iparághoz, ahol manapság a legfenntarthatóbb nem létrehozni új ruhákat. Ebből kiindulva azt mondanám, hogy fontos figyelemmel és befogadással fordulni afelé, hogy hova tart a divatipar és közösségként törekedni olyan megoldások létrehozására, ami egy fenntarthatóbb divat jövőjéhez vezet, amellett, hogy megéljük az alkotás örömét.