Nyílt ötletpályázat során választotta ki az MDDÜ a Milan Design Week magyar megjelenésének koncepcióját

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) a Budapest Select ernyőmárka égisze alatt huszonnégy magyar tervező munkáit mutatja be az idei milánói designhéten, nemzetközi platformot teremtve a kortárs hazai design számára. A kiállítási installáció az MDDÜ által meghirdetett tervpályázat eredményeként valósul meg, amelyre hét építésziroda nyújtotta be elképzeléseit. A három döntős – a Noumen Stúdió, a Vikár és Lukács Építész Stúdió és az URBA építésziroda – közül végül az URBA terve kapott lehetőséget a megvalósításra, Góg Angéla kurátori irányításával és Erdész Barna szakmai közreműködésével.

A Magyar Divat & Design Ügynökség először hirdetett nyílt ötletpályázatot a 2025-ös Milan Design Weeken való magyar megjelenés vizuális koncepciójának és térbeli megoldásainak megtervezésére, hogy a hazai kreatívipar értékei minél hitelesebben szerepeljenek a világ legnívósabb nemzetközi designporondján. A pályázat lehetőséget teremtett, hogy a magyar kreatívipari szereplők külső nézőpontból reflektáljanak arra, mi emeli ki a magyar kreatívipari alkotásokat a nemzetközi seregszemle forgatagából.

A felhívást nagy szakmai érdeklődés övezte, a pályaműveket háromtagú szakmai zsűri bírálta el: Bara Ákos Dániel építész, az Art Market Budapest alapítója, Ledényi Attila, valamint Osvárt Judit, az ELLE Decoration főszerkesztője. Visszajelzésük szerint minden beadott pályamunka kiemelkedő minőséget képviselt, azonban a kiállítás célja, a jelentkezés feltételei, továbbá az elbírálási kritériumok - eredetiség, fenntarthatóság és innováció - alapján választották ki a három döntős pályaművet.

Emellett a Milan Design Week idei tematikájának, a ‘Connected Worlds’ névre keresztelt koncepció megjelenítése is kulcsfontosságú volt, amely különféle – ember alkotta vagy mesterséges intelligenciával működő – rendszerek közötti kapcsolódások lehetőségét mutatja be, a design összekötő szerepére irányítva a figyelmet. A nyertes koncepció megvalósításában a tervezőiroda feladata a kiállítótér térbeli megformálása, a helyszín sajátosságaira reagáló építészeti válasz kidolgozása volt. A kurátor pedig a kiállítás gondolati keretét alakította ki, a tartalmi rétegek elmélyítéséért, valamint a tárgyszelekció összeállításáért felelt.

A beérkezett koncepciók közül három – a Noumen Studio, a Vikár és Lukács tervezői és az URBA építésziroda terve – kapott lehetőséget a helyspecifikus installáció részletes kidolgozásra.

A döntőbe jutott Vikár és Lukács a helyszínspecifikus tervezés híveként minden munkájában az adott kontextushoz illeszkedő, korszerű és funkcionálisan is jól működő megoldásokban gondolkodik. A tervezők és Erdész Barna kurátor által jegyzett Transzparens Dimenziók című installáció az innováció, a technológia és a tradíció hármasára épült, célja a mesterséges intelligencia és a hagyományos tárgyalkotás találkozásának vizsgálata volt.  A koncepció egy kulcsfontosságú aktualitást fogalmazott meg: az AI nem helyettesíti az alkotót, sokkal inkább új lehetőségeket nyit meg számára. Az installáció szorosan kapcsolódott a környezetesztétika és a fenntartható jövőformálás diskurzusához, az ember, a technológia és a természet közötti viszonyrendszert állítva középpontba. A három zárt terem és az egymásba nyíló udvarok vizuálisan és tematikusan is összefonódtak. A mesterséges intelligenciával generált tapétákat programozott fények és meditatív hangok egészítették ki, komplex érzékszervi élményt teremtve. A fényhasználat kiemelt szerepet kapott a koncepcióban: az éles spotlámpák és a lágy szórt fények dinamikus kontrasztja, valamint az irizáló fóliával borított paravánok folyamatosan változó térélményt hoztak létre, állandó mozgásra ösztönözve a látogatókat.

A Noumen Studio Óperencia című koncepciója a magyar népmesék hármas tagolású világképére épült, amely Max Weber és Silvia Federici elvarázstalanodásról szóló elméleteit is megidézte. A tervezők olyan szemléletet javasoltak, amely újraértékeli a hagyományos tudások és közösségi rítusok szerepét, előtérbe helyezve a kreativitást és az emberi kapcsolódás mélyebb rétegeit. A három különböző tér – Alvilág, Földi világ és Túlvilág – eltérő érzékelési síkokat kínált, a kiállítás tárgyai pedig – köztük kerámiák, helyi textíliák és berakásos bútorok – egyszerre hordoztak esztétikai és rituális jelentést. A természetes anyaghasználatra és játékos, organikus formákra épülő installációt grandiózus virág-lámpák és finom fényhatások tették teljessé. A Noumen Studio alapítói, Orbán Ákos és Hudy Balázs tervezői munkáik során is – különböző szakmai hátterük és doktori kutatásaik mentén – olyan téri világokat hoznak létre, ahol az érzelem, a fenntarthatóság és innováció szinergiában léteznek egymással.

A döntős pályaművek közül végül az URBA építészirodának és Góg Angéla kurátori koncepciójának ítélték a megvalósítás lehetőségét, amely Erdész Barna, a Vikár és Lukács kurátorának szakmai tanácsaival egészült ki.  Az URBA budapesti és bécsi irodával működő építészeti és belsőépítészeti stúdió, amely etikus szemléletmódra, gondosan megválasztott anyaghasználatra és kortárs, letisztult térszervezésre épít, gyakori együttműködésben számos független alkotóval. Míg Góg Angéla tervezőként és kutatóként az anyagok, formák és élmények narratív szerepét vizsgálja, különös figyelmet fordítva a design és az érzéki tapasztalás kapcsolatára, Erdész Barna a formatervezés területén szerzett széleskörű tapasztalatokat, kortárs galériájának vezetőjeként pedig kiemelten foglalkozik a collectible design és a fiatal művészek bemutatásával.

A zsűri értékelésénél amiatt is volt kiemelkedő az URBA terve, mert a pályázati kritériumokon felül harmonikusan illeszkedett az ipar- és képzőművészeti kiállítások struktúrájához, és jól érvényesítette a tárgyak bemutatásának szempontjait. A VVoven View című elképzelés úgy helyezi a fókuszba a hagyomány és az innováció összefonódását, hogy közben kiemeli és támogatja a zsűri által kiválasztott huszonnégy hazai tervező alkotását. Az URBA koncepciójának kulcseleme a mennyezetet borító lebegő papírtekercsek rendszere, amelyeket a tervezőkkel folytatott AI-alapú beszélgetések tartalommal töltenek meg – az így születő narratív háló a kiállítás szellemiségét is meghatározza. A kiállítás címében megjelenő „vvoven” kifejezés – utalva a szövöttségre és a kapcsolódási pontokra – a különböző alkotói nézőpontokat és a tervezési folyamatok összefonódását hangsúlyozza. A kiállítás három tere tematikusan épül egymásra: az első a tradíció és fenntarthatóság kérdéskörét járja körül, a második a technológiai innovációkra fókuszál, míg a harmadik a hagyomány és mesterséges intelligencia találkozásának kísérleti eredményeit mutatja be. A kiállítás építészeti koncepciója erős fenntarthatósági törekvéseket mutat: a lebegő papírlapok és a kiállítás elemeit tartó EPS bútorok egyaránt újrahasznosított vagy újrahasznosítható anyagokból készültek – a kiállítás végén minden elem bedarálható és újra beépíthető más építészeti célokra. Ez a megközelítés nemcsak esztétikai, hanem fenntarthatósági állásfoglalás is: a tér nemcsak gondolatokat közvetít, hanem példát is mutat a jövőbarát tervezés lehetőségeire.