Szakpolitikai egyeztetéseket folytat az MDDÜ és az ITM a divat-és designipar fejlesztése érdekében

A Magyar Divat & Design Ügynökség szakpolitikai párbeszédet kezdeményezett az Innovációs és Technológiai Minisztériummal az ágazat fejlesztése céljából. A felek technológiai fejlesztések támogatásával kívánják elősegíteni a divat-és designipari kkv-k megújulását. Közös céljuk, hogy a szektor rendkívüli adottságainak figyelembe vétele mellett megerősítsék az iparág stabilitását a megváltozott gazdasági helyzetben és elősegítsék a szektor további fejlődését.

A világjárvány globálisan különösen hátrányosan érintette az iparági szereplőket. A szakma integratív, koordináló szervezete, a Magyar Divat & Design Ügynökség egy átfogó kutatással tette láthatóvá az iparági szereplők által megélt nehézségeket. A felmérés eredményei alapján egy javaslati csomag formájában közvetítette az ágazat szükségleteit a gazdaságpolitikai döntéshozók számára. Ez a lépés számos szakpolitikai párbeszédet eredményezett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az MDDÜ között. Az együttműködés célja, hogy a szereplők megőrizzék a versenyképes hazai kapacitásaikat és megerősíték a munkahelymegtartó és jövedelemtermelő képességüket.

A szektor fejlesztése nagy fontossággal bír a gazdaság teljes egészére nézve is, hiszen az világszerte komoly hozzáadott értéket képvisel a foglalkoztatottságban, valamint a GDP-mutatóban is. Az ágazat hazánk egyik legnagyobb foglalkoztatója: megközelítőleg 90-100 ezer főnek biztosít megélhetést országszerte. A becslések szerint közel 12 ezerre tehető a divat és design által érintett KKV-k száma. A divat-és designiparnak ennélfogva régiós szinten is jelentős szerepe van a foglalkoztatásban: számos konvergencia régiónak^[1] minősített térségben a textil-és ruhaipari gyárak járnak a munkahelyteremtés élén. Az iparág foglalkoztatottságban vállalt kiemelt pozícióját jól mutatja a teljes vállalati szektorhoz viszonyított nettó bevétele is: a KSH adatai szerint a divatipar alkalmazza a teljes állásban dolgozók 2,7 százalékát,  a szektor kiemelkedően nagy szerepet vállal a lakosság foglalkoztatásában.

A foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepen túl, komoly potenciál rejlik a divat-és designipari termékek forgalmazásában is – Az elmúlt hónapok hozta változások miatt világszerte strukturális átrendeződések kezdődtek meg az ágazatban, amely új exportlehetőségeket nyit a magyar divat-és designipar előtt.

„A szektorban dolgozók jövedelme nagy mértékben függ a külföldi megrendelőktől a hazai piac szűkössége miatt. A kérdőíves felmérésünk szerint közel 3000-re becsülhető az aktívan exportáló vállalkozások száma. Az ágazat teljes bevételének 81 százaléka származik exportból. A nemzetközi piacokon való eredményes működés azonban rendkívül erőforrásigényes: komoly tecnhológiai fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy az iparági szereplők ebben a megváltozott gazdasági helyzetben is megtartsák versenyképességüket. Az Innovációs és Technológia Minisztérium szakembereivel hosszú ideje azon dolgozunk, hogy az iparági szereplők megkapjanak minden szükséges támogatást ehhez – mondta Bata-Jakab Zsófia, az MDDÜ vezetője.”

[1] Megjegyzés: Az EU által alkalmazott besorolás, a konvergencia régiókban az egy főre jutó GDP összege kevesebb, mint az Európai Unió GDP átlagának a 75 százaléka